Talán az egyik leghírhedtebb sorozatgyilkos Charles Manson. Hogy lehet, hogy puszta kézzel sosem ölt? Hogy kezdődött minden, hogyan fajultak el a dolgok és hogyan toborzott magának bűntársakat? 1969-ben tartóztatták le, de a tanyán ahol éltek családjával, nem találtak maradványokat.
Anyja, Kathleen Maddox csak 16 éves volt, mikor megszülte fiát. A biológiai apját sosem ismerte, de egy gyermektartási kereset alapján egy Walter Scott nevű férfi lehetett az. Mivel anyja nem tudta megteremteni számára az ideális körülményeket, így nagyanyja, nagybátyja és nagynénje nevelte őt. Mansont már gyerekkorában sem szerették társai és unokatestvérei, mert mindig hazudott és átvert mindenkit. Már fiatalon piti bűnözőként tevékenykedett, igaz megpróbált zenészként és költőként is érvényesülni, de belebukott. 1967-ben San Francisco-ban egy hippimozgalom rendezvényén, a Summer of Love-on, hosszú hajjal, bibliai részleteket és Beatles számokat idézve több követőt is szerzett magának. Nagy hatással volt rá a szcientológia, valamint Dale Carnegie: Hogyan szerezzünk barátokat és befolyásoljuk az embereket című írása. Mindkettő segített neki abban, hogy követőit a saját akarata szerint irányíthassa.
Követői között rengeteg olyan fiatal lány volt, akik kirekesztettnek érezték magukat. A kaliforniai Los Angeles megyében lévő farmjára költözött a követőivel, ahol kommunaként éltek. Itt aztán volt minden, szex, LSD, és zene. A tanyán azonban nem volt teljes szabadsága senkinek. A nőknek megtiltotta, hogy pénzt tartsanak maguknál, így megkönnyítve a saját dolgát, hogy ha esetleg elszöknének, ne jussanak messzire.
A csoport legfiatalabb tagja, Leslie Van Houten szerint, igazi agymosáson estek át Manson tanyáján.
Rémtettek
1969 nyarán, a vélt örökség megszerzése miatt, Mansonék meggyilkolták egy ismerősüket, Gary Hinmant. Ugyanez év augusztusában pedig Manson rávette két követőjét, hogy elkövessenek két brutális gyilkosságot. A Tate-LaBianca gyilkosságok során a Manson-klán tagjai megölték Roman Polanski filmrendező feleségét, Sharon Tate-t, aki 9 hónapos terhes volt, valamint a színésznő otthonában lévő négy ismerősét is. A bejárati ajtóra az áldozatok vérével a „pig” (disznó) szót festették. Manson szerint az elvégzett „munka” nem volt elég hátborzongató, ezért visszament és az amerikai zászlót közelebb vitte az áldozatokhoz, a bútorokat pedig átrendezte.
Másnap a „család” egy kisboltos házaspárt gyilkolt meg. Itt Manson személyesen irányította a gyilkosokat, akik először a férfit ölték meg, majd a hálószobába cipelt asszonyt. A feleség, Rosemary LaBianca fejére Leslie Van Houten szorította a párnát, míg társa halálra késelte a nőt. A halott testbe Van Houten még tizenhatszor belevágta a kését, a nő mellkasába pedig belevésték a „háború” szót.
Az őrült
Manson azt remélte, hogy a gyilkosságok miatt kirobban egy általa kívánt, apokaliptikus faji háború. Elmélete a Beatles Helter Skelter (jelentése: zűrzavar, fejvesztettség) című sláger dalszövegén alapult, amit ő egészen másképp értelmezett, mint bárki a világon. A háború persze nem tört ki, őt és „családját” pedig később letartóztatták.
Egy 1980-as interjúban kijelentette, nincs oka arra, hogy bűnösnek érezze magát, mivel nem tett semmi olyat, ami miatt szégyenkeznie kellene.
A bűnöző az évek során sem változott sokat, legalábbis erre utal, hogy 2013-ban, egy, a Rolling Stone magazinnak adott interjúja során Manson a riporternek, Erik Hedegaardnak kijelentette: „Ha meg tudlak érinteni, meg is tudlak ölni”. Fizikailag azonban már ekkorra, nem volt a régi: az újságíró szerint az ősz hajú Mansonnak rossz volt a hallása, nem működött megfelelően a tüdeje, a fogsora sem volt ép és már botot kellett használjon ahhoz, hogy járni tudjon.
Évekkel később, a Manson-tanyán helyszínelést tartottak az esetleges áldozatok megtalálására, ugyanis egy korábbi szemlén a kutyák 4 helyen is jelezték, hogy emberi maradványok lehetnek. A terület felásását azért engedélyezte a megyei seriff, hogy megcáfolja vagy megerősítse a szóbeszédet, miszerint olyan további áldozatok lehetnek eltemetve, mint eltévedt stopposok, vagy otthonról elszökött fiatalok. Az ásatás csalódást hozott, semmit sem találtak.
Forrás: Múlt-kor
Szerző: Zsidákovits Lulu Dóra
