Még mindig halálfelhő lebegi be Csernobilt

photo-1453967854176-7e6e8270b0b8

1986.április 26. Sokaknak ismerős lehet az évszám, amikor is Csernobil és Pripjaty közt fekvő Vlagyimir Iljics Lenin atomerőműben robbanást történt. A világ legnagyobb nukleáris katasztrófája volt ez, ami több országra is hatással volt. Magyarországra is.

 Minden, amit Csernobilról tudni érdemes!

 1986-ban történt a csernobili katasztrófa. A 4-es blokkon belül volt a baleset, mely egy rosszul megszervezett kísérlet miatt történt meg. A tragédia amiatt is várható volt, hogy a szigorú biztonsági szabályokat is teljesen felrúgták. A robbanás megsemmisítette a reaktor fedelét, összezúzta a hűtőcsöveket és lyukat robbantott a tetőbe. Ezután tűz ütött ki, és újabb detonációk következtek. A végeredmény pedig pusztítóbb lett, mint amit bárki álmában is el tudott volna képzelni: nagy mennyiségű sugárzó anyag jutott a levegőbe.

Az erőmű környékéről mintegy 116 ezer embert kellett evakuálni. Az erős sugárzás miatt 30 kilométeres körzetben ma is szigorúan tilos tartózkodni. A szovjetek persze megpróbálták eltusolni a történteket, de Svédországból hamar jött a jelentés, hogy radioaktív felhőt érzékeltek a mérőeszközeik. Innen már nem volt visszaút, a hatóságoknak azonnal be kellett volna ismerniük a hibát és különféle óvintézkedésekkel kellett volna ellátniuk az országokat. Ám nem így történt, több hétig senki nem kapott semmi információt.

A sugárzás hazánkban is érzékelhető volt, persze nem akkora mértékben, hogy halálos lehetett volna.  Bedő Iván, a Magyar Rádió egyik munkatársa április 28-án este a BBC-re hivatkozva számolt be a történtekről, a rádió vezetése azonban másnap hajnalban letiltotta a hírt, Bedő pedig fegyelmit kapott. Az óvodákban, iskolákban szintén „diszkréten” kezelték a hírt. Arra hivatkoztak, hogy a gyerekeket azért nem engedik ki az udvarra játszani, mert a napsütés túl erős.

Mindenki a megoldásra várt

A katasztrófa bekövetkezte után a legnehezebb feladat az volt, hogy valahogy megoldják, hogy a radioaktív por ne kerüljön a levegőbe és ne tudjon elterjedni. Ezért az emberek kimentése után egy több méter vastag vasbeton szerkezetet építettek a helyszínre. Ez volt az úgynevezett betonszarkofág, mely azonban nem jelentett hosszútávú biztonságot.

2011-ben elkezdték megépíteni az új, „acélszarkofágot”. 2016 novemberében, négynapos munka árán sikerül a sérült négyes blokk fölé rakni a szerkezetet. Ez a világ legnagyobb mozgatható kupolája, ami 110 méter hosszú, 257 méter széles és 105 méter magas. Mindez 1,5 milliárd euróba került. Az acélszerkezet hermetikusan lezárja a 4-es blokk teljes területét, többet takar, mint a korábbi betonszarkofág, élettartamát száz évre teszik. 100 évre tehát biztosítva van a sugárzás megállítása, ám visszaköltözni még legalább 10 000 évig nem lehet majd. Csernobil konkrétan halálra van ítélve.

Virágzik a katasztrófa turizmus a környéken

Ma már túrákat is szerveznek a katasztrófa helyszínére. Vannak 1 és 2 napos vezetések, valamint magántúrára is van lehetőség. Az egy napos túra ára 99€/fő: 25 megállóból, 100 épület meglátogatásából, valamint a biztonság érdekében 3 dózismérő pont megállóból áll. A veszélyes övezeti besorolás ellenére döbbenetesen magas az érdeklődés. A halálos csend, a civilizáció hiánya, a pusztítás és a félelem, úgy tűnik még mindig a legvonzóbb hívószavak a bevállalós utazók számára.

pripyat-1366164_960_720

Szerző: Zsidákovits Lulu Dóra

Related posts

Hozzászólás