Sok negatív gondolata volt. Stresszes életet élt. Szmogot szívott. Nem törődött a testével. Elhanyagolta magát. Ezek azok a rendszeres sztereotípiák, ha a kor egyik népbetegségéről, a rákról gondolkodunk. Pedig nem biztos, hogy egy újkeletű civilizációs kór a pusztító sejtburjánzás.
A rák persze nem egyetlen betegség, hanem gyűjtőfogalom, amely száznál is többféle megbetegedést foglal magába. Közös bennük a rosszindulatú daganat: az érintett sejtek ellenőrizetlen szaporodásba kezdenek, elpusztítják az egészséges sejteket, majd egyes esetekben közeli vagy távoli áttéteket is létrehoznak a szervezet különféle pontjain. A rosszindulatú daganatok növekedésük során betörnek a környező szövetekbe, míg a jóindulatú tumorok nem, ezek általában kötőszövetes tokkal határoltak.
Nemrégiben a rosszindulatú sejtburjánzás 1,7 millió éves nyomaira bukkantak egy ősembertől származó csontkövületen az egyik dél-afrikai barlangban. A lelet a kutatók szerint arra is bizonyíték, hogy a rák nem a modern társadalom betegsége.
A rák nyomát egy igen korai emberelőd lábujjcsontjának maradványán fedezték fel – adta hírül a kutatás eredményét a BBC. A kövület a Homo ergaster vagy a Paranthropus robustus nevű homininhez tartozhatott.
A kutatók szerint a lelet világosan mutatja, hogy a rák nem a modern társadalom betegsége, amint egyesek állítják. Korábban is találtak csontkövületeket, amelyek az ősi emberek rákos daganatait bizonyították, az egyik legrégibb, mintegy 120 ezer éves egy Horvátország területén élt Neander-völgyitől származik.
A most feltárt leletet a Johannesburg melletti világörökségi helyszín, az Emberiség bölcsője nevű ásatási hely Swartkrans-barlangjában fedezték fel. A South African Journal of Science című szaklapban közzétett adatok szerint a lábközépcsonton oszteoszarkóma, a csontrák ritka és rendkívül agresszív formája alakult ki.
„Tanulmányunk kimutatta, hogy a rákos daganatok eredete a mai ipari társadalomnál évmilliókkal régebbi korokra nyúlik vissza” – közölte Edward Odes, a Witwatersrandi Egyetem kutatója.
Patrick Randolph-Quinney, a Central Lancashire-i Egyetem munkatársa szerint a rák modernségének nézete onnan származik, hogy az egyiptomi múmiák röntgenezésekor nem találtak daganatra utaló jeleket.
Ami már ismert: a daganatok kialakulása minden esetben az örökítőanyag meghibásodására vezethető vissza. Nem minden mutáció okoz daganatot, kizárólag azok veszélyesek ebből a szempontból, amelyek bizonyos szabályozófehérjék génjeit érintik. Ha ezekben a génekben alakul ki egy bizonyos számú mutáció, akkor ellenőrizetlen sejtszaporodás indul be. A modern életmód és a környezetszennyezés persze tényleg növeli a rákos daganatok egyes fajtáinak veszélyét. „Az alkoholfogyasztás a májrák, a dohányzás a tüdőrák kockázatát fokozza, ezek valóban a modern kor betegségei” – magyarázta a BBC-nek Randolph-Quinney.
Szerző: Sarnyai Tibor
